A nácik a jogot az áldozatok ellen, az elkövetők oldalán használták fel - hangzott el az MCC erdélyi konferenciáján.
Fotó: Unsplash
Nyolcvan éve érte el Észak-Erdélyt a holokauszt. A kolozsvári Mathias Corvinus Collegium (MCC) kétnapos konferencián állított emléket az eseménynek, jogi szemszögből vizsgálva az Európa-szerte elkövetett atrocitásokat. A november 6–7-én, Kolozsváron lezajlott konferencián a téma nemzetközi és hazai szakértői azt vizsgálták, hogyan válhatott a jog az elnyomás eszközévé.
Az MCC Holokauszt és jog című, Kolozsváron tartott konferenciáján tizenegy szakember elemezte alaposan a témát: Aniceto Masferrer, a Valenciai Egyetem professzora, Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora, Ida Ferrero, a Torinói Egyetem kutatója, Schweitzer Gábor, az NKE tanára, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Nicolae Drăgușin, az Elie Wiesel Romániai Holokausztkutató Intézet kutatója, Veszprémy László Bernát történész, az MCC Corvinák folyóiratának főszerkesztője, Kovács Bence Zsolt, a Miskolci Egyetem doktorandusza, Gellért Ádám jogász, a budapesti Erőszakkutató Intézet ügyvezetője, Kiran Mohandas Menon, az International Nuremberg Principles Academy főtisztviselője, Székely János, a Sapientia EMTE adjunktusa és Veress Emőd jogász, a Sapientia EMTE és az MCC oktatója.
Az esemény megnyitóján Bethlendi András, az MCC erdélyi akadémiai ügyeinek igazgatója és Veress Emőd, az MCC oktatója és munkatársa köszöntötte a közönséget.
A jog torzított formáját alkalmazták. A történelem e sötét időszakában a jogot, amelynek védelmeznie kellett volna, rendeltetésétől eltérítették,
és végzetes fegyverré vált azoknak a kezében, akik faji ideológiát és gyűlöletet hirdettek” – jelentette ki Veress Emőd, az esemény szakmai kurátora, hozzátéve, hogy a konferencia az emlékezés mellett a joggal való visszaélés megértését is szolgálja. „Amikor maga a jogszabály erkölcstelen, törvénytelen, semmilyen emberi méltóságot nem tartalmaz, ott megáll a tudomány” – hangsúlyozta Horváth Attila alkotmánybíró.
A konferencián külön panel foglalkozott a deportálások és a jog kérdésével. Itt Nicolae Dragusin, a bukaresti Elie Wiesel Intézet kutatója arról beszélt, hogy a holokauszt még mindig aktuális téma, melyet a napjainkig tartó antiszemitizmus fűt. Előadásában összehasonlította a korabeli Romániát és Magyarországot.
1940-ben Romániában már pogromok voltak, az antiszemiták lelkesen vettek bennük részt. Magyarországon a holokauszt jóval később történt.
Romániában a zsidóság sokkal kevésbé volt integrálva a társadalomba, „az emancipációs folyamat még nem volt befejezve”. Magyarországon az emancipáció gyorsan történt, és aztán több törvénnyel bontották le azt, támadva a vallási és személyes szabadságot. A holokausztra vonatkozó utasítást törvények és rendeletek szabályozták, de a szóbeli utasításoknak mind a két országban nagy szerepe volt. A közös tényező az antiszemitizmus volt, nem pedig a jog.
Kovács Bence Zsolt PhD-hallgató arról beszélt, milyen volt a jogrend a náci koncentrációs táborokban. Mindennek rendeletek voltak az alapjai, de sokszor ezeket sem tartották be.
Németországban a náci párt programja jogi forrás volt, de a Führer szava is hivatkozási alap lehetett.
A holokausztnak Németországban nem volt jogi akadálya. A jó állampolgártól elvárták, hogy antiszemita legyen. A törvényt Magyarországon nem mindig tartották be, például ha valaki kiment a gettóból, az őrök lelőtték, pedig ez törvényellenes volt. A táborokban teljes volt az anarchia, aki lopott, azt a társaik vagy az őrök verték vagy ölték meg.
Veszprémy László Bernát azt a kérdést vizsgálta, mennyire volt a papírforma szerint „jogszerű” a holokauszt.
A jog ekkor az elkövetők érdekeit szolgálta, és az áldozatok ellen irányult.
Mint leszögezte, „az utolsó törvényesen választott magyar kormány 1944 márciusában szűnt meg korábbi formájában. Minden ezt követő kormányzati intézkedés legalább részben az 1944-es megszállásra vezethető vissza, amely súlyosan sértette a magyar szuverenitást, és mint ilyen nem tekinthető jogszerűnek. A közvélemény természetesen minderről csak mérsékelten volt tájékoztatva, még ha egy józan szemlélő képes is volt felfogni, hogy mi történik az országgal. De a német csapatok csak hónapokkal később jelentek meg az ország egyes részein”.
Rámutatott: „A közigazgatás egyes részein a németek és a németbarát kormány nagy tisztogatást hajtott végre, míg más helyeken szinte mindenkit a helyén hagytak. Logikus lenne azt állítani, hogy egy olyan kisvárosban, ahol 1944 májusáig vagy júniusáig nem láttak német katonákat, és ahol a közigazgatás pozícióihoz nem nyúltak, az élet a szokásos módon folyt, és a súlyos törvénysértéseket nem érzékelték.”
A világ legősibb, ma is tömegesen beszélt nyelvét, hangsúlyait, rejtett üzeneteit több mint kétezer éve nem érti a Nyugat. A „nagy nyelvi fal” egyszerre járul hozzá Kína mai sikeréhez és rejtelmességéhez. Hogyan állították ezt az archaikus kódot a kínai modernizáció szolgálatába?
A történész szerint a fejedelem hozott egymásnak ellentmondó döntéseket, de mindig a realitásokhoz alkalmazkodva: képes volt nagyívű terveiről lemondani, ám az adott körülményeket országa számára maximálisan kihasználni.
Külföldön biztonságos menedéknek hitték Magyarországot, nem számoltak a német megszállással, ugyanakkor egész világhálózat végezte a zsidómentést hazánkban is – derült ki.
Szokatlan, hogy más országok NATO-nagykövetei vitatott atlaszt kapnak, amelyben ugyan Nagy-Magyarország nem szerepel kifejezetten, de a térképek és a kísérő szövegek vitatottak.
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
